Sokat, sok helyen foglalkoznak azzal, hogyan hat a futás a lábakra, a törzsizmokra, a fogyásra, a hízásra, a szálkásodásra, a vérnyomásra, a vércukorszintre, a lelki és mentális állapotra…
Mindezek mellett szerintem aránytalanul kevés szó esik arról, hogyan hat a futás a női testre, egész pontosan: a mellre. Azt is gondolom/tapasztalom, hogy egy jól tapadó terepfutócipőnél vagy egy klassz héjkabátnál, praktikusan pakolható futómellénynél ezerszer nehezebb egy jó sportmelltartót találni – még átlagos mellméret esetén is, amikor a sima croptop kevés, a masszív, vastag szivacsos támasz pedig túl soknak bizonyul.
Én évek óta használom ugyanazt a modellt, van belőle három is, de tudva, hogy ezek sem örök életűek, és rég nem is gyártják őket, előbb-utóbb vennem kell egy-két újat.
Míg járom a próbafülkéket, és készül a sportmelltartókról szóló bejegyzés néhány termék tesztjével, addig szeretnék pár – szerintem fontos – dolgot írni arról, mi történik a mellel futás közben, és hová vezethet, ha túl szoros vagy éppen túl bő, azaz rossz méretű sportmelltartót választunk.

Számomra megdöbbentő adat, de egy, az adidas által 2022 márciusában (az új, forradalminak kikiáltott sportmelltartó-kollekciójuk megjelenésekor) publikált kutatási eredményből az derült ki, hogy a nők 90%-a rossz méretű sportmelltartót választ, és 57% azért teszi ezt, mert fogalma sincs arról, hogyan válassza ki a megfelelő méretezést.
Mindezzel nemcsak az a baj, hogy a helytelenül megválasztott melltartó kényelmetlen, mert bevág, kidörzsöl, szorít, vagy lötyög, le-felcsúszik, magától kikapcsolódik, hanem arról, is, hogy a rossz méret nagyban befolyásolja a futómozgást, és hosszú távon a mell szöveteinek sem tesz jót. Sőt, okozhatja az egyre gyakrabban előforduló “futómell” jelenséget is, ami a mellek intenzív mozgás utáni fájdalmát jelenti.

Fontos szerintem az a tény is, miszerint a női mell átlagosan 10-15 cm-t mozog futás közben (gyalogláskor is kb. 4-et) és nem csak fel-le, hanem minden irányban, 8-as alakot leírva. Míg gyaloglás során a fel-le, jobbra-balra, kifelé-befelé mozgás kb. ugyanolyan mértékű, futás vagy tempósabb, gyors gyaloglás során 51%-ban fel-le, 22%-ban oldalirányban, 21%-ban pedig a mellkastól nézve be-kifelé mozognak a mellek. Ugyanúgy 3 síkban mozognak, mint a test összes többi porcikája, beleértve a medencét és az egész mellkast is.
A következő szellemes megállapítás jól szemlélteti, minek is van kitéve mellünk egy intenzívebb, nagyobb távú futás során: amikor egy nő lefut egy maratont, a mellei – ha nem kapják meg a kellő támaszt és tartást – ultrát fognak futni.
Sokat számít, hogy ezt a folyamatos, nyolcasozó mozgást a melltartónak nevezett ruhadarab kíséri és minden irányból támogatja vagy inkább akadályozza, gúzsba köti vagy pedig egyszerűen csak szabadjára engedi.
A gyakorlatban: nem mindegy, hogy futás közben azért nem tudom szabadon mozgatni a karom, és húzom fel a vállam, mert oldalról a felkarral és könyökkel tartanom kell a dinamikus mozgást végző melleim; vagy azért nem tudok rendesen levegőt venni, mert a légzésben részt vevő izmaimat (is) úgy szorítja össze a melltartóm, mint a kisasszonyok mellkasát egykor a halcsontos fűző.

A témában ismét Takács Kinga mozgásterapeutát kérdeztem röviden.

Nem okoz-e túlzott mozgás beszűkülést egy csatos, szoros pánttal, szivaccsal rendelkező “sportmelltartó”? (valahol azt olvastam, hogy akár a lépéshossz is változhat, ha túl szűk a melltartó) 
De igen. A túl szűk melltartó letapadásokat okoz a fasciában*, gyakran már akkor is látszanak az összetapadt szövetek, ha meztelenül nézzük magunkat.

Kisebb mellre indokolt-e a sportmelltartó viselése? 
Minél nagyobb keblekkel vagyunk megáldva, annál erősebb támaszra van szükség, így a kisebb mellűek előnyben vannak, nekik esetleg nem is kell melltartót hordani a futáshoz, lehet elég egy szoros top is.

Hogyan befolyásolja a futómozgást a nők esetében a (nagyobb) mell – van-e esetleg emiatt különbség a férfi-női futók számára egészséges futó testtartás tekintetében? 
Nagyobb mellek esetén fokozódik a háti kifózis (kb. púpos vagy túlságosan domború hát) és a vállak is előre esnek. Ez a testtartás már önmagában is rontja a teljesítményt és a tüdőkapacitást.

Egy megereszkedett mell visszaalakítható-e csak mozgással, tornáztatással? 
Nem.

Kell-e, lehet-e őket is regenerálni egy hosszabb futás után? 
Igen, lehet. Például a hideg/jég fürdő csodákat tesz az ellazult szövetek regenerációjával.

A mellkasi terület – beleértve a melleket is – bemelegítése, átmozgatása miért fontos futás előtt? 
Azért, mert a mellkas pont annyit dolgozik, mint a láb 😉

*Fascia – egy, a pókhálóhoz hasonló kötőszövet-rendszer a bőr alatt, ami tetőtől-talpig behálózza az egész testet (csontokat, idegeket, izmokat, szerveket); szokták úgy is emlegetni, mint az emberi test harisnyája. Védi a többi szövetet, belső szerveket, összeköti és védi a túlnyúlástól-szakadástól az izmokat, segít a dinamikus mozgások biztonságos kivitelezésében. Rugalmasságát fő alakotóeleme, a kollagén, valamint az elasztin biztosítja.

Kapcsolódó bejegyzések
5 gyakran ismételt kérdés a női futók csípőjéről, sérülésekről
A női futók térde tényleg sérülékenyebb, mint a férfiaké?
Futhat egy nő férfi futócipőben? És férfi nőiben?
Futók mumusai: A bütyök