Egy előző bejegyzésben annak próbáltam utána járni, hogy mi az oka annak, hogy a női futók térde sérülékenyebb, mint a férfiaké. Ezúttal a csípőt járom körbe, a témában pedig ismét Takács Kinga mozgásterapeuta igazít el szakértői válaszaival.
A mostani bejegyzés alapvetése, hogy a női futók esetében nemcsak a térd, de a csípősérülések is nagyobb arányban jelentkeznek, mint a férfiaknál. Az anatómiai eltérésekkel nagyjából tisztában vagyok, de érdekel, hogy milyen egyéb biomechanikai, hormonális vagy egyéb okok állnak a nagyobb arányú csípősérülés hátterében.
Szintén fontos tény, hogy a csípő mobilitásához, egészséges működésének megőrzéséhez sajnos a futás – ami egy kb. mindig ugyanolyan tartományban és síkban végzett mozgás – önmagában kevés, sőt, hosszú távon a futás akár sérülésbe is torkollhat, ha nem iktatunk be rendszeresen változatos irányú, sebességű és mozgástartományú mozgásokat.
Következzék az 5 GyIK a női csípő + mozgás (futás, gyaloglás) és nemmozgás kapcsolatáról.

#1 Okolható-e a sérülésekért a szélesebb női csípő, ha igen, akkor ez hogyan hat a futómozgásra, a futóformára? És mi a helyzet a keskeny csípővel?
Minél szélesebb a csípő, annál inkább befelé kell rakosgatni a lábat a középvonal felé. Így a csípőízületben fokozott addukció (közelítés) jön létre, mely gyenge külső csípőizmok hiányában a medence oldalirányú billegését, későbbi sérülését okozza.
Lehet, hogy a keskeny csípő nem túl nőies, de fontos tudni, hogy ez a testalkat az igazi futó alkat. A sikeres közép- és hosszútávfutók mind keskeny csípővel rendelkeznek.

#2 Lehet oka a női csípő gyakoribb sérüléseinek a keresztcsont “mozgékonysága”, és hormonális okok is közrejátszanak-e, mint a térd esetében? 
Az SI ízületi (keresztcsont-csípőcsont) lazasága különösen a szülést követő időszakban jellemző a nőknél, de lehetnek egyéni genetikai eltérések. A túl laza ízület a futásnál sajnos nem előny.

#3 A csípő fájdalma jelentkezhet-e azért, mert a farizmot túlerőltetjük egy hosszabb futás vagy gyaloglás során?
A farizmok szerepe a test egyenesen tartása, futás közben pedig a tolás, de talajfogáskor is erőteljesen dolgoznak. Túlerőltetni ritkán szoktuk, gyengesége sokkal gyakoribb probléma.

#4 Sérülékenyebb-e a csípő azért, mert jórészt egész nap ülünk, és nem mozgatjuk? 
Ülésnél a farizmok elernyedt állapotban vannak, az antagonista csípőflexorok (hajlítók) viszont épp fordítva: megrövidülnek. A hosszú ideig tartó ülés miatt ez az izom diszbalansz gyakran állás, járás esetén is megmarad, és a kinyúlt farizom nem tudja segíteni az elrugaszkodást, a mozgás elveszti a kontrollt.

#5 Okozhatja-e a csípő fokozott fájdalmát az, ha nem megfelelő cipőben futunk?
A rossz testtartás és a diszfunkciók sajnos nem korrigálhatók cipővel. Először ezeket kell rendbe tenni, és ha minden szuperül működik a rendszerben, akkor már nincs is akkora jelentősége a cipőnek. Jó hír, hogy egészséges testtartással és mozgásfunkciókkal nagyon kicsi a sérülés esélye.

Kíváncsi vagy, hogyan lehet a futást változatos csípő mobilizáló és stabilizáló gyakorlatokkal kiegészíteni? Takács Kinga Csípő biomechanikája c. online előadását ne hagyd ki!