És van úgy, hogy egy túra nem indul olyan gördülékenyen, mint szeretném…
Múlt szombatra egy 21 km-es Vértes-túrát terveztünk a Szakosztállyal, Pusztavám és Gánt között, nagyjából 400 m szintemelkedéssel.
A túrát semmiképp sem akartam kihagyni, mert egy jó hosszú száraz időszak után végre volt 2 nap eső a héten, és kíváncsi voltam, hogyan éled a természet a szomjúságból.
Normál esetben egy hasonló program meg sem kottyan; a végén persze mindig kellemesen elfárad a lábam, de nyűglődés nélkül megyek végig, fotózom, bámészkodom, gyorsan pörögnek a kilométerek. Most nem így álltam neki a gyaloglásnak.

A “hiszti” alapja az volt, hogy sikerült a túra előtt alig több, mint 3 órát aludni, így kb. úgy ébredtem 5-kor, mint akire ráhajtott az úthenger éjszaka és rajta is maradt reggelig. A 6-os induláskor, az arcomba süvítő széllel és 3 fokkal szembesülve mondtam ki azt, amit nem sokszor, de azért párszor már megfogalmaztam túrára indulás előtt: “Nem vagyok normális. Én hülye, miért nem tudok a seggemen maradni?!”
Szerencsére busszal indultunk, és szintén szerencsére az a típus vagyok, aki – ha felzúg a motor – azonnal elszundikálok. Az éjszakai 3 óra alvást kipótoltam még kettő félálomban zötykölődéssel, így a buszról leszállva kvázi üdén és fiatalosan kaptam a hátamra a zsákot, és indultam útnak.
Persze az első pár lépés megtétele után hamar jött a felismerés, hogy pont eggyel vastagabb fejpántot vagy inkább sapkát kellett volna hoznom, és a kesztyű is túl vékony volt a fázós kezemnek. Emiatt gyakorlatilag az egész túrán majd lefagyott a kezem, a fejem, így két réteg vastag kapucniban – alig hallva bármit is az erdőből – tettem meg az utat.

Ezen az útvonalon úgy 3 éve ősszel is kalandoztunk már. Szerintem tökéletes választás, ha valaki nem akarja ekkora távon kicsinálni magát, és szeret bükkösben, hol kanyargós völgyben, hol erdei utakon gyalogolni. Ez az egynapos útvonal két ponton (Gánton és az OKT-Z kereszteződésénél, a Géza-pihenő előtt nem sokkal) érinti a híres Vérkör 76,2 km-es (Oroszlánytól-Oroszlányig kanyargó) vonalát.

Azért indultam útnak szombat reggel, hogy lássam az eső áztatta erdőt, a nyíló keltikéket, boglárkákat, tavaszi héricset – és ezt megadta ez a nap.

A másik dolog, amiért számomra emlékezetes marad a túra: most láttam és fogtam a kezembe először a Szent László pénzének nevezett, 40-50 millió éves óriási egysejtű (!) maradványát, ami 2016-ban elnyerte az Év ősmaradványa címet. Bevallom – és közben remélem, Roland bá’, az egykori föcitanárom nem olvassa -, én eddig nem tudtam semmit ezekről a maradványokról…

Az útvonal:
Kiindulási pont: Vértesi Erdő Zrt. Sikárosi Fűrészüzem parkolója
Célpont: Gánt központ
P+ A sikárosi fűrészüzemtől a a Lipa-kúti völgyön át, a Rudolf-rétet, később a Vértes-tábort érintve, majd
a K + útvonalon az OKT jelzésig, ezt követve egészen a Z jellel való kereszteződésig. Itt visszatértünk az Antal-árokban is futó K + jelzésre.
Az OKT-t Kápolnapusztánál értük el újra, ahol kis kitérőt tettünk a kápolnapusztai régi temetőhöz, majd innen ismét az OKT-t követve sétáltunk be Gánt központba. Krémesért és hideg csapolt sörért.